Start-Up

Csütörtök délután megszólalt a telefon.

    - Szevasz Laca! Te tudtad, hogy a Tom itthon van?

    - Én honnan tudtam volna? Hónapok óta nem is hallottam róla - válaszolta Laci a

régi barátjának, akivel Tommal ellentétben napi kapcsolatban volt.

    Az igazság az, hogy kicsit sértve érezte magát, hogy ez a Tom nevű valaki ennyire

eltűnt, nagy ritkán jelentkezett csak San Francisco-ból, többnyire akkor, ha valamivel villogni tudott az itthoniak előtt. A többit a Facebook-ról tudhatta, de ott is csak villogás meg okoskodás... Erre kevésbé volt kíváncsi.

    - Egyáltalán te honnan tudod?

    - Engem felhívott délelőtt. És ez még semmi. Tudod mit akart?

    - El tudom képzelni... Megmutatni a kinti irodájának a fotóit, vagy a kocsiját?

    - Nem. Üzletet akar csinálni velünk.

    - Velünk? Ki az a velünk?

    - Veled meg velem, hármasban.

    Ekkor lett Lacinak másodszor kellemetlen érzése, pedig ez eddig elég rövid

telefonbeszélgetés volt. Ez a Tamás nevű fickó, aki egy ideje Tomnak hívatta magát

kijutott a vállalkozásával Amerikába, de hogy mit akarhat ezek után itthon két régi

haverjával, akikkel alig tartja a kapcsolatot, az így elsőre érthetetlen és gyanús volt. Még az is kiderülhet, hogy valami tisztítószer ügynökösködés, fene tudja. Másrészt meg ez az Ottó is... Minden héten megszüli a Nagy Ötletet, amiből meg akar gazdagodni. Nem szerény célja, hogy összejöjjön Elon Musk-kal és a családjával együtt felkerüljön egy Mars-járatra, ha itt a Földön már nagy baj van.

    A bizalmatlanságát hétvégére csak sikerült elfojtania. Egyenesen felülkerekedett benne az aggodalom, ha mégis valami jó üzletről volna szó, baklövés lenne kimaradni belőle. Tény, hogy fél tucat bakot lőtt már bő két évtized alatt épp azzal, hogy ezen aggodalma miatt beszállt különféle soha meg nem térülő vállalkozásokba, de hátha pont ez lesz az az egy, ami telitalálatnak bizonyul. Végül már izgatottan várta a vasárnap délutánt, hogy egy ebéd utáni sörözés alatt megtudja, miből fognak a Marsra utazni. Az első sör-unikum alatt ez még nem derült ki. Annyi vált kétséget kizáróan bizonyossá, hogy Tom nagypályás játékos lett, legalábbis annak mutatta magát. Rengeteget mesélt a kinti életéről.

    - Ez az egész Bay, beszarás, ember! Tényleg, el sem tudjátok itt képzelni. Totálisan

más. Az élet a pub meg a headquarter, a kettő között történik minden, de a headquarter is olyan, mint egy pub! Figyelj, az én cégem még nem termelt bevételt, mégis ugyanolyan cool mint az Oracle. Kurva mindegy, mikor kelek fel, bemegyek oké, lazán melózunk, érted? De estig is bent maradunk. Van, hogy egész éjjel. Úgy nyomjuk ezt, mint egy melózó osztálykirándulás, nagyon ott van. Másnap meg másnaposak vagyunk, naná. És minden így megy tovább. Ember, ez egy tök új corporate kultúra, érted. Arról szól, hogy jó legyen neked, nekem, neki, mindenkinek, és akkor jobb lesz a világ. Jobbá tesszük a világot. Azért ez nem rossz, hm?

    - Na ez az - erősítette meg Ottó, hogy épp így akarná ő is jobbá tenni a világot, de

minimum jobban érezni magát a munkahelyén -, nekem is ez az elvem. Legyen jobb

minden egyes munkavállalónak, érezze mindenki jól magát és akkor a menedzsmentnek is jobb. És a részvényeseknek is. És végső soron az egész világnak.

    - Pontosan, ember! Jól érted. Nem csak magunk miatt alakítjuk partizássá a

hétköznapokat, ezt a közjó miatt tesszük. Ez inspiráló, ettől az egész Bay Area ontja

magából a legnagyobb innovációt, érted. Amitől minden ember élete jobb lett Indiától Peruig.

    - Ó igen, mindenki tudja, hogy ezek a milliárdos zsenik mennyire önfeláldozó

szentek - ironizált Laci. - Például csak az egyszerű kisember érdekében szórják tele

műholdakkal az égboltot. Az elitista, elkényeztetett csillagászok le vannak szarva. Igazad van, ez forradalom, csak kinek a forradalma? Hajrá tömegek vagy hajrá gazdasági elit?

    - Na, na, na, srácok! Nehogy már összevesszünk az első métereken. Nézzük inkább, mink van. Mit hoztál nekünk onnan az Öbölből, Tom?

    Aztán lassan kiderült, hogy Tom nem sok mindent hozott Amerikából, leginkább

azt az új felfogást, ami nélküle is már szivárgott át Kelet-Európába. Abból áll, hogy az induló vállalkozásokat és a köréjük épülő iparágat startup ökoszisztémának hívják és nem kevés pénzt lehet azzal keresni, ha egy befektető fantáziát lát valakinek a merész lázálmában, a személyiségében pedig garanciát arra, hogy az őrületet valóra is váltja és pénzt csinál belőle.

    - És ez az, amit én tudok, ember - rázta meg a mutatóujját Tom.

    - Most akkor mit is? Hozol befektetőt? - értetlenkedtek a többiek.

    - Az semmi. Befektető több van mint cigicsikk a járdán, felejtsd el. Figyelj, annyi a

befektető, annyi lóvéval, hogy csak állnak éhesen és azt várják, hogy vidd a jó ötletedet. Ez nem gond. Én azt tudom megtanítani nektek, hogyan adjátok el nekik az ötletet. Mert az az igazi kihívás, érted? Olyan one pager-t írok, hogy eldobod az agyad. Vállalom a pitch-et, adom az egész bizniszhez az arcom. Csináltam már, expert vagyok.

    Laci kissé megnyugodott, hogy ez a Tom expert. És legalább biztossá vált, hogy

nem kell mosóport vagy kozmetikumokat kínálni a szomszédnőnek, nem multi-level

marketing lesz a jegy a Marsra. A stílus idegen tőle, de ha ez a tenyérbemászó attitűd kell a sikerhez, azt ő belátással tudomásul veszi, mindaddig, amíg nem neki kell arccal vállalnia. Csakhogy a folytatásban már Tom kérdezett.

    - Oké, ember, térjünk a lényegre. Mi az ötlet?

    Valahogy elcsendesedett a társaság, jobbnak látták megkezdeni a második kört és

nézelődni a kertvendéglőben. Konkrét ötlet az ugyanis nem volt. Senki nem konkrét

ötlettel érkezett, Laci és Ottó legalábbis nem. Arra számítottak, hogy az ötletet Tomtól kapják, aki ugyanezt gondolta róluk. Nyilván rengeteg nagy álmuk van, neki az a dolga, hogy megmutassa, hogyan kell ezeket valóra váltani. A második korsó sörnél tehát körvonalazódott, hogy az álom valóra váltható, csak épp maga az álom hiányzik.

    - Ne marháskodjatok, ember! Nincsenek álmaitok? Olyan nincs, hogy valakinek

nincsenek álmai - emelte fel megint a kövér mutatóujját Tom.

    Azután vett egy mély levegőt és elmondta a megoldást. Mert ugye expert volt

és egészen magától értetődő, hogy minden helyzetben gyorsan alkalmazkodik. Nem

fog sokat problémázni két Magyarországon rekedt amatőrrel, eligazítja őket, nem

gond.

    - Mint mondtam, befektető hihetetlenül sok van. Elmondom, mi lesz. Megnézzük,

kikhez érdemes fordulni az első zsák pénzért itthon. Közben kitaláljuk a legjobb ötleteket és nyomulunk. Először egy Angel-nél, mert akkor nincs valuation, gyors megoldás, hamar jön a pénz. Húsz százalék diszkonttal konvertálunk majd később, de mi még így is tuti többségben leszünk, és ezt a kvázi hitelt simán megkapjuk, olyan mintha vissza se kéne fizetni. A biztonság kedvéért benevezünk egy-két akcelerátor programba is, legyen az egész projekt diverzifikált. Érted. És ha validáltuk a dolgot, megyünk is ki a tengeren túlra, figyelj, hatalmas kasza indul majd. Higgyétek el, ott egymást ölik a pénzes alapok az ilyen friss lehetőségekért, nekik aprópénz az, amit be kell tenni, csak nagyon kell vigyázni, nehogy átbasszanak a tag-along, drag-along-gal és akkor mindenki szénné keresi magát. Kijöttök ti is egy évre Amerikába és ha beindul, jön a család is és buli van, négy-öt év múlva exit.

    - Aha, akkor pub lesz az irodámból, ennyit kábé megértettem ebből - többet is

megértett Laci, csak nem árulta el.

    - Akkor már nem kell neked iroda, ember. Még az unokáidnak sem.

    - Na és mi van, ha kint nem jön be az üzlet? - kérdezte Ottó.

    - Felejtsd el - intette le az expert -, ha egyszer kimentél, már íven vagy, érted! Rajta vagy az ideális íven. Elmondok egy dolgot, de ezt csak egyszer mondom el, ez a worst case szcenárió, elmondom, de most rögtön felejtsétek el! Csak hogy ne mondhassátok, hogy a levegőbe pofázok, hogy nincs minden kellőképpen átgondolva.

    Leplezetlen kíváncsisággal figyeltek mindketten, Laci még a korsót is eleresztette.

    - Ha beleáll a földbe a kinti cég, tudod mit csinálsz? Hazajössz. Te leszel a messziről hazajött üzletember, senki nem fogja itt azt nézni, mi volt odakint, te viszont amerikai üzleti tapasztalatokkal és kinti kapcsolatokkal rendelkezel, szétrobban az Instád az olyan fotóktól, amiken a Chapel-ben meg a Stookey's-nél bulizol kinti arcokkal, vagy a Tesláddal kirándulsz Berkley-be. Ember, a legjobb felhőkarcolóban is elég lesz egy kis iroda, de az majd olyan lesz a Facebook-on, mintha te lennél a legnagyobb játékos a negyvennegyediken. Minden héten lőni kell egy képet a lounge-ban az ott lézengő krapekokkal és több hónappal később senki nem fogja megkérdőjelezni, hogy azok a munkatársaid. Hiszen hatalmas céget vittél San Francisco-ban. Innen nézve California csak nyerő lehet, referencia! Nem kell utána megszakadnod Budapesten. Eladod ezt az illúziót jó pénzért, kényelmesen, mint coach, tanácsadó, startup guru. Egyenesen odaátról. De ezzel ne is törődjetek, meggazdagodni megyünk ki, nem azért, hogy hazajöjjünk egy év múlva.

    Tom sörhabos szájjal röhögött bele a képükbe. Nem jött rá rögtön, hogy most

szúrta el. Ottó pedig elővette a telefonját és felment az Instagramra. Csupa ismerős fotót látott Tomról. Laci kiitta a maradék sörét és lemondóan a többiekhez fordult.

    - Fél hat lesz, kértek még valamit..?